Adnym s даўніх sanjatka ў насельніцтва Kobrynschtschyny ў wyrab skur. Кліматычныя ¸mowy вымагалі z±plaj вопраткі і abutku, schto spryjala raspa¸sjudschwannju getaga dem Gewerbe. Pawodle statystytschnych swestak, bei 1863 bei Kobrynsk_m paweze sjaljane і mjaschtschane schtogod выкарыстоўвалі ja 50 Tausend wyrablenych skur. Выраблялі іх 2 спосабамі. Bei perschym wypadku rasmotschanyja die Schalen залілі — апускалі ў wadsjany die Lösung gaschanaj wapny ці пасыпалі сухім popelam, satym саскрабалі po¸sz stumpf dugapadobnym naschom s dswjuma ручкамі ці kassoj, чысцілі mjasdru і potym мялі. Pry другім spossabe выкарыстоўвалі chlebnaje kwaschenne die Schalen.
Auf Paless_ былі развіты adychodnyja die Gewerben, bei t.l. і adychod auf narychto¸ku і spla ў dem Wald. Der Pas materyjalach Breszka-Kobrynskaj ekanom іі für 1780—1783 lessamateryjaly (belk і, kl±pk і, doschk і), und taksama patasch bei snatschnaj колькасці дастаўляліся Pas Mucha¸zy, Sachodn_m dem Bug і Вісле ў Danzig і Kruljawez.
Wichtig ў taksama возніцкі das Gewerbe. Die Ladungen перавозілі letam і зімой, ale tschaszej зімой sannym schljacham. Ram_sn_k_ Kobrynskaga paweta былі wjadomy ў Palesk_m рэгіёне і für jago межамі.
Arch і ў nyja dakumenty swedtschaz, schto ja adkryzzja Breszka-Smalenskaj чыгункі sjaljane sind Kobrynskaga paweta ў зімовы die Stunde накіроўваліся цэлымі чародамі ў Пінск і, nagrus і ў schyssja dort бочкамі s den Gärten ці tytun±m, транспартавалі іх bei Brest (Berasze) frei. Koschny рамізнік für perawosku 50 pudo ў auf 120 Werst ў s Пінска ja Bresta атрымліва ў 4,5 — 5 Rbl.
Unsere projety: Touristischer Kobryn | Intellektueller Kobrynschtschina
Alle Rechte sind © 2011-2015 geschützt. Alle Darstellungen sind mit ihren Rechtsinhabern geschützt.
Beim Kopieren der Materialien ist die aktive Verbannung auf http://ikobrin.ru obligatorisch.